Rábahídvég - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Kám településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Alsóújlak, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Egervölgy, Gersekarát, Kám, Mikosszéplak, Nagytilaj, Sárfimizdó, Szemenye, Telekes.

Rábahídvég első írásos említése 1342-ből származik "Hydwegh" néven, utalva a Rába folyó átkelőhelyénél betöltött fontos szerepére. Kezdetben az Esztergomi Érsekség birtoka volt, majd a Sárvári Nádasdy család birtokaihoz tartozott a középkor során. A török hódoltság idején a település sokat szenvedett, feltehetően elnéptelenedett, majd később újjáéledt és ismét benépesült. A 18. században jelentős fejlődésen ment keresztül, ekkor épült újjá a falu római katolikus temploma. A barokk stílusú Szent Márton templom mai formáját 1770-ben nyerte el, az egykori, feltehetően középkori templom helyén. A 18-19. században több nemesi család birtokolta a települést, köztük a Dőry, Guáry, és később a Batthyány családok. A Dőry család nevéhez fűződik a falu egykori kúriájának építése, mely a helyi arisztokrácia jelenlétét tanúsította. Stratégiai elhelyezkedése miatt a Rába hídja hosszú évszázadokon át kulcsfontosságú volt a régió közlekedésében és gazdaságában. A 20. században a mezőgazdaság maradt a fő megélhetési forrás, a falu lassú, de folyamatos fejlődésen ment keresztül. Rábahídvég ma egy békés település a Rába mentén, őrizve gazdag történelmi örökségét és vidéki jellegét.