Ócsárd a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Ócsárd elhelyezkedése:
Ócsárd rövid története:
Ócsárd település nevét először az 1333-1335-ös pápai tizedjegyzék említi "Ochard" néven, jelezve akkori egyházi jelentőségét. A középkorban a Pécsváradi Bencés Apátság birtoka volt, majd a 15. század elején nemesi családok, például a Bothok, később a Báthoryak tulajdonába került. A török hódoltság idején, a 16-17. században a falu elnéptelenedett, és sokáig pusztaként tartották számon a feljegyzésekben. Újraalapítására és benépesítésére a 18. század elején került sor, ekkor részben magyar, részben német telepesek érkeztek a vidékre. A 18. század közepétől a Batthyány család birtokolta a területet, akik hozzájárultak a falu fejlődéséhez és újjáépítéséhez. A falu mai római katolikus templomát 1788-ban építették, Mária Terézia uralkodása idején, barokk stílusban, mely ma is a település meghatározó épülete. A 19. században és a 20. század elején Ócsárd agrárjellegű település maradt, lakói főként mezőgazdaságból éltek. A 20. század során közigazgatásilag több változáson is átesett, de megőrizte önálló arculatát, és a Baranya megyei kistelepülések egyik jellemző példája maradt.
Egyéb hasznos adatok:
Ócsárd településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Ócsárd község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 349 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (411 fő) 84.91 százaléka. 317 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 90.83 százaléka, a teljes lakosság 77.13 százaléka. 17 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 4.87 százaléka, a teljes lakosság 4.14 százaléka. 3 fő vallotta magát Horvát nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.86 százaléka, a teljes lakosság 0.73 százaléka.
32 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 9.17 százaléka, a teljes lakosság 7.79 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (349 fő) |
Arány a lakosok között (411 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 317 | 90.83 % | 77.13 % |
| Roma | 17 | 4.87 % | 4.14 % |
| Horvát | 3 | 0.86 % | 0.73 % |
| Nem nyilatkozott | 32 | 9.17 % | 7.79 % |
A 2011-es népszámlálás során 409 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (453 fő) 90.29 százaléka. 330 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 80.68 százaléka, a teljes lakosság 72.85 százaléka. 20 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 4.89 százaléka, a teljes lakosság 4.42 százaléka.
70 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 17.11 százaléka, a teljes lakosság 15.45 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (409 fő) |
Arány a lakosok között (453 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 330 | 80.68 % | 72.85 % |
| Roma | 20 | 4.89 % | 4.42 % |
| Nem nyilatkozott | 70 | 17.11 % | 15.45 % |
A 2011-es népszámlálás során 428 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (463 fő) 92.44 százaléka. 382 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 89.25 százaléka, a teljes lakosság 82.51 százaléka. 6 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.4 százaléka, a teljes lakosság 1.3 százaléka.
43 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 10.05 százaléka, a teljes lakosság 9.29 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (428 fő) |
Arány a lakosok között (463 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 382 | 89.25 % | 82.51 % |
| Roma | 6 | 1.4 % | 1.3 % |
| Nem nyilatkozott | 43 | 10.05 % | 9.29 % |
Ócsárd település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 409 fő |
| 1987. január 1. | 411 fő |
| 1988. január 1. | 411 fő |
| 1989. január 1. | 411 fő |
| 1990. január 1. | 402 fő |
| 1991. január 1. | 402 fő |
| 1992. január 1. | 409 fő |
| 1993. január 1. | 422 fő |
| 1994. január 1. | 433 fő |
| 1995. január 1. | 454 fő |
| 1996. január 1. | 474 fő |
| 1997. január 1. | 471 fő |
| 1998. január 1. | 478 fő |
| 1999. január 1. | 470 fő |
| 2000. január 1. | 463 fő |
| 2001. január 1. | 463 fő |
| 2002. január 1. | 465 fő |
| 2003. január 1. | 455 fő |
| 2004. január 1. | 441 fő |
| 2005. január 1. | 440 fő |
| 2006. január 1. | 446 fő |
| 2007. január 1. | 443 fő |
| 2008. január 1. | 444 fő |
| 2009. január 1. | 444 fő |
| 2010. január 1. | 451 fő |
| 2011. január 1. | 453 fő |
| 2012. január 1. | 449 fő |
| 2013. január 1. | 446 fő |
| 2014. január 1. | 443 fő |
| 2015. január 1. | 443 fő |
| 2016. január 1. | 435 fő |
| 2017. január 1. | 438 fő |
| 2018. január 1. | 434 fő |
| 2019. január 1. | 417 fő |
| 2020. január 1. | 417 fő |
| 2021. január 1. | 411 fő |
| 2022. január 1. | 394 fő |
| 2023. január 1. | 383 fő |
| 2024. január 1. | 381 fő |
| 2025. január 1. | 382 fő |
Ócsárd településen működő postai szolgáltatások:
Ócsárd településen működő postaautomaták:
Ócsárd településen működő benzinkutak:
Ócsárd településen működő bankokfiókok:
Ócsárd településen működő ATM-ek:
Ócsárd településen működő bölcsödék:
Ócsárd településen működő Óvodák:
Ócsárd településen működő általános iskolák:
Ócsárd településen működő középiskolák:
Ócsárd településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfő: 7:30-16:30 kedd: 7:30-14:00, szerda: 7:30-16:30, csütörtök: 7:30-16:30, péntek: 7:30-14:00 szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől-péntekig: 08:00-12:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon: hétfő-szerda-péntek: 08:00 órától-12:00 óráig. kedd-csütörtök: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
kedd és csütörtök: 13:00 órától- 15:30 óráig
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon hétfőtől-péntekig: 08:00 órától-17:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 09:00 órától-12:00 óráig, vasárnap és pihenőnapon: zárva.
Ócsárd településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Sütő László
Ócsárd településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Ócsárd településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Ócsárd településen működő orvosi ügyeletek:
Ócsárd településen működő templomok:
Ócsárd község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 349 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (411 fő) 84.91 százaléka. 150 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 42.98 százaléka, a teljes lakosság 36.5 százaléka.7 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.01 százaléka, a teljes lakosság 1.7 százaléka.4 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.15 százaléka, a teljes lakosság 0.97 százaléka.
52 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 14.9 százaléka, a teljes lakosság 12.65 százaléka.
126 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 36.1 százaléka, a teljes lakosság 30.66 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (349 fő) |
Arány a lakosok között (411 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 150 | 42.98 % | 36.5 % |
| Református | 7 | 2.01 % | 1.7 % |
| Más keresztény vallású | 4 | 1.15 % | 0.97 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 52 | 14.9 % | 12.65 % |
| Nem nyilatkozott | 126 | 36.1 % | 30.66 % |
A 2011-es népszámlálás során 409 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (453 fő) 90.29 százaléka. 236 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 57.7 százaléka, a teljes lakosság 52.1 százaléka.12 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.93 százaléka, a teljes lakosság 2.65 százaléka.
50 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 12.22 százaléka, a teljes lakosság 11.04 százaléka.
109 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 26.65 százaléka, a teljes lakosság 24.06 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (409 fő) |
Arány a lakosok között (453 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 236 | 57.7 % | 52.1 % |
| Református | 12 | 2.93 % | 2.65 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 50 | 12.22 % | 11.04 % |
| Nem nyilatkozott | 109 | 26.65 % | 24.06 % |
A 2001-es népszámlálás során 428 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (463 fő) 92.44 százaléka. 312 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 72.9 százaléka, a teljes lakosság 67.39 százaléka.20 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 4.67 százaléka, a teljes lakosság 4.32 százaléka.4 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.93 százaléka, a teljes lakosság 0.86 százaléka.
36 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 8.41 százaléka, a teljes lakosság 7.78 százaléka.
53 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 12.38 százaléka, a teljes lakosság 11.45 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (428 fő) |
Arány a lakosok között (463 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 312 | 72.9 % | 67.39 % |
| Református | 20 | 4.67 % | 4.32 % |
| Más keresztény vallású | 4 | 0.93 % | 0.86 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 36 | 8.41 % | 7.78 % |
| Nem nyilatkozott | 53 | 12.38 % | 11.45 % |
