Magyaralmás - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Söréd.

Magyaralmás első írásos említése egy 1193-ból származó veszprémi káptalani oklevélben történt, ahol még „Almás” néven szerepelt. A település hosszú időn át a veszprémi püspökség, majd a káptalan birtokában maradt. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, és pusztaként tartották nyilván a 16-17. században. A 18. század elején kezdődött meg az újjátelepítése, főként magyar lakosokkal, akik a káptalan birtokán gazdálkodtak. A „Magyar” előtagot a 18-19. században kapta, valószínűleg a más Almás nevű helységektől való megkülönböztetésre, illetve magyar lakosságára utalva. A 19. században a lakosság száma folyamatosan növekedett, és a falu mezőgazdasági jellegét megőrizte. A 20. század elején a környéken meginduló bányászat és ipar, például a közeli téglagyárak és bányák, jelentős munkalehetőséget biztosítottak a falu lakóinak. A két világháború és az azt követő szocialista időszak mélyreható társadalmi és gazdasági változásokat hozott Magyaralmás életébe, beleértve a mezőgazdaság kollektivizálását. A rendszerváltás után a település infrastrukturális fejlesztéseken esett át, és igyekszik megőrizni vidéki karakterét. Ma Magyaralmás egy fejlődő község Fejér megyében, melynek története a Balaton-felvidék és a Vértes előterének találkozásánál bontakozott ki.