Kenézlő - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Györgytarló, Makkoshotyka, Viss, Zalkod.

Kenézlő település első írásos említése 1239-ből származik, ekkor még "Keneslő" néven, IV. Béla király egy, a kunok letelepedésével kapcsolatos oklevelében. A falu neve valószínűleg egy Kinizs nevű személytől ered, aki a birtok első tulajdonosa vagy alapítója lehetett. A középkor során számos nemesi család birtokolta, köztük a Homonnai Drugeth és később a Bocskai család is, ami a település jelentőségét mutatja. A török hódoltság idején a falu súlyos károkat szenvedett, valószínűleg elnéptelenedett, majd a 17. század végén és a 18. század elején újjáépült. A Rákóczi-szabadságharc idején a terület fontos stratégiai pont volt, kuruc csapatok felvonulási területéül is szolgált. A Tisza és a Bodrog közelsége miatt Kenézlő története során többször is pusztító árvizekkel kellett megküzdenie, melyek alapjaiban formálták a település arculatát és fejlődését. A falu római katolikus temploma 1784-ben, református temploma pedig 1808-ban épült, jelezve a helyi vallási élet megerősödését. A 19. században a mezőgazdaság, különösen a dohánytermesztés és az állattartás biztosította a lakosság megélhetését. A fejlődést jelentősen elősegítette a 1905-ben átadott, a települést is érintő vasútvonal, amely jobb összeköttetést teremtett a környező régiókkal. Kenézlő máig őrzi gazdag történelmi hagyományait, miközben egy modern, a Tisza-parti tájba illeszkedő településként működik.