Kékesd a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Erzsébet településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Geresdlak, Kátoly, Nagypall, Szellő.
Kékesd elhelyezkedése:
Kékesd rövid története:
Kékesd első írásos említése a pápai tizedjegyzékekben történt 1332-1337 között, ekkor "Kekus" néven szerepel, papja, Lőrinc 8 dénárt fizetett. A középkorban valószínűleg kisebb nemesek birtokában állt, Baranya vármegye részeként. A török hódoltság idején a falu súlyos pusztítást szenvedett, és a 16. század végére teljesen elnéptelenedett. Az oszmán uralom végét követően, a 18. század elején indult meg a terület újraélesztése és betelepítése. Kékesdet a 18. század első felében, főként az 1720-as és 1730-as években, német telepesekkel népesítették be újra, akik a mezőgazdaságból éltek. A katolikus közösség számára 1770 körül épült fel a falu jellegzetes temploma, a Nagyboldogasszony-templom. A 19. században Kékesd virágzó mezőgazdasági településsé vált, melynek lakossága főként német ajkú volt. A második világháború után a német lakosság jelentős részét kitelepítették, helyükre Magyarországról áttelepített magyar családok érkeztek. Az 1950-es években közigazgatásilag Hosszúhetényhez csatolták, majd 1990-ben ismét önálló településsé vált. Ma Kékesd továbbra is egy kis, békés baranyai falu, amely őrzi gazdag történelmi emlékeit és természeti értékeit.
Egyéb hasznos adatok:
Kékesd településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Kékesd község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 164 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (182 fő) 90.11 százaléka. 149 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 90.85 százaléka, a teljes lakosság 81.87 százaléka. 6 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 3.66 százaléka, a teljes lakosság 3.3 százaléka. 3 fő vallotta magát Horvát nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.83 százaléka, a teljes lakosság 1.65 százaléka.
14 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 8.54 százaléka, a teljes lakosság 7.69 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (164 fő) |
Arány a lakosok között (182 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 149 | 90.85 % | 81.87 % |
| Német | 6 | 3.66 % | 3.3 % |
| Horvát | 3 | 1.83 % | 1.65 % |
| Nem nyilatkozott | 14 | 8.54 % | 7.69 % |
A 2011-es népszámlálás során 171 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (184 fő) 92.93 százaléka. 160 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 93.57 százaléka, a teljes lakosság 86.96 százaléka. 8 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 4.68 százaléka, a teljes lakosság 4.35 százaléka. 5 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.92 százaléka, a teljes lakosság 2.72 százaléka.
9 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 5.26 százaléka, a teljes lakosság 4.89 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (171 fő) |
Arány a lakosok között (184 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 160 | 93.57 % | 86.96 % |
| Német | 8 | 4.68 % | 4.35 % |
| Roma | 5 | 2.92 % | 2.72 % |
| Horvát | 3 | 1.75 % | 1.63 % |
| Nem nyilatkozott | 9 | 5.26 % | 4.89 % |
A 2011-es népszámlálás során 218 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (218 fő) 100 százaléka. 207 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 94.95 százaléka, a teljes lakosság 94.95 százaléka.
9 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 4.13 százaléka, a teljes lakosság 4.13 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (218 fő) |
Arány a lakosok között (218 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 207 | 94.95 % | 94.95 % |
| Nem nyilatkozott | 9 | 4.13 % | 4.13 % |
Kékesd település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 238 fő |
| 1987. január 1. | 238 fő |
| 1988. január 1. | 219 fő |
| 1989. január 1. | 225 fő |
| 1990. január 1. | 220 fő |
| 1991. január 1. | 218 fő |
| 1992. január 1. | 219 fő |
| 1993. január 1. | 219 fő |
| 1994. január 1. | 229 fő |
| 1995. január 1. | 219 fő |
| 1996. január 1. | 216 fő |
| 1997. január 1. | 215 fő |
| 1998. január 1. | 220 fő |
| 1999. január 1. | 219 fő |
| 2000. január 1. | 216 fő |
| 2001. január 1. | 218 fő |
| 2002. január 1. | 220 fő |
| 2003. január 1. | 216 fő |
| 2004. január 1. | 209 fő |
| 2005. január 1. | 208 fő |
| 2006. január 1. | 208 fő |
| 2007. január 1. | 212 fő |
| 2008. január 1. | 206 fő |
| 2009. január 1. | 198 fő |
| 2010. január 1. | 193 fő |
| 2011. január 1. | 184 fő |
| 2012. január 1. | 180 fő |
| 2013. január 1. | 185 fő |
| 2014. január 1. | 185 fő |
| 2015. január 1. | 183 fő |
| 2016. január 1. | 188 fő |
| 2017. január 1. | 188 fő |
| 2018. január 1. | 180 fő |
| 2019. január 1. | 182 fő |
| 2020. január 1. | 185 fő |
| 2021. január 1. | 182 fő |
| 2022. január 1. | 185 fő |
| 2023. január 1. | 178 fő |
| 2024. január 1. | 173 fő |
| 2025. január 1. | 176 fő |
Kékesd településen működő postai szolgáltatások:
Kékesd településen működő postaautomaták:
Kékesd településen működő benzinkutak:
Kékesd településen működő bankokfiókok:
Kékesd településen működő ATM-ek:
Kékesd településen működő bölcsödék:
Kékesd településen működő Óvodák:
Kékesd településen működő általános iskolák:
Kékesd településen működő középiskolák:
Kékesd településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon: hétfő-szerda-péntek: 13:45 órától-15:45 óráig, kedden és csütörtökön: zárva, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől-péntekig: 07:30-16:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
hétfő: 8:00-13:30, 16:00-17:30 kedd: 11:00-18:00 szerda: 8:00-13:30, 16:00-17:30 csütörtök: 11:00-18:00 péntek: 8:00-13:30, 16:00-17:00
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől-péntekig: 08:00 órától-16:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapon hétfő-kedd-péntek: 8.00 órától-12.30 óráig, szerda: 11.00 órától -16.00 óráig, csütörtök: 13.00 órától-16.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Kékesd településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Mess András
Kékesd településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Kékesd településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Kékesd településen működő orvosi ügyeletek:
Kékesd településen működő templomok:
Kékesd község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 164 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (182 fő) 90.11 százaléka. 94 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 57.32 százaléka, a teljes lakosság 51.65 százaléka.
21 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 12.8 százaléka, a teljes lakosság 11.54 százaléka.
45 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 27.44 százaléka, a teljes lakosság 24.73 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (164 fő) |
Arány a lakosok között (182 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 94 | 57.32 % | 51.65 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 21 | 12.8 % | 11.54 % |
| Nem nyilatkozott | 45 | 27.44 % | 24.73 % |
A 2011-es népszámlálás során 171 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (184 fő) 92.93 százaléka. 122 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 71.35 százaléka, a teljes lakosság 66.3 százaléka.3 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.75 százaléka, a teljes lakosság 1.63 százaléka.
20 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 11.7 százaléka, a teljes lakosság 10.87 százaléka.
21 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 12.28 százaléka, a teljes lakosság 11.41 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (171 fő) |
Arány a lakosok között (184 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 122 | 71.35 % | 66.3 % |
| Református | 3 | 1.75 % | 1.63 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 20 | 11.7 % | 10.87 % |
| Nem nyilatkozott | 21 | 12.28 % | 11.41 % |
A 2001-es népszámlálás során 218 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (218 fő) 100 százaléka. 178 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 81.65 százaléka, a teljes lakosság 81.65 százaléka.4 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.83 százaléka, a teljes lakosság 1.83 százaléka.
14 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 6.42 százaléka, a teljes lakosság 6.42 százaléka.
20 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 9.17 százaléka, a teljes lakosság 9.17 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (218 fő) |
Arány a lakosok között (218 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 178 | 81.65 % | 81.65 % |
| Evangélikus | 4 | 1.83 % | 1.83 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 14 | 6.42 % | 6.42 % |
| Nem nyilatkozott | 20 | 9.17 % | 9.17 % |
