Hejőbába - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Hejőkeresztúr.

Hejőbába első írásos említése 1281-ből származik, amikor „Bab” néven szerepel, mint a diósgyőri királyi uradalom birtoka. A falu egyházi jelentőségét mutatja, hogy már a 14. század elején, 1332-1337 között szerepel a pápai tizedjegyzékben plébániával rendelkező településként. A királyi birtok 1387-ben Zsigmond király adományaként nemesi családok kezébe került, ekkortól több birtokosa is volt, például a Tarkeöi és Mezőcsáti családok. A „Hejő” előtag, mely a település melletti patakra utal, a 15. század elejétől, egészen pontosan 1417-től vált állandóvá a falu nevében. A török hódoltság idején a település sorsa megpecsételődött, a 16. és 17. században elnéptelenedett és pusztává vált, mint a régió számos faluja. Hejőbába újjáéledése a 18. században kezdődött meg, amikor különböző nemesi családok, mint a Csákyak vagy a Szirmayak, birtokosokként új telepeseket hívtak ide. Ekkoriban többek között német és szlovák ajkú lakosság érkezett a faluba, hozzájárulva a település etnikai sokszínűségéhez és újra benépesítéséhez. Fényes Elek 1851-ben megjelent leírásában Hejőbábát már népes, mintegy 1500 lelkes, vegyes lakosságú faluként említi, két templommal és gazdálkodó közösséggel. A 20. században a mezőgazdaság maradt a fő megélhetési forrás, a falu lassú, de folyamatos fejlődésen ment keresztül, a modern infrastruktúra kiépülésével. Napjainkban is egy jellegzetes magyarországi kistelepülés, mely megőrizte történelmi múltjának emlékeit és közösségi identitását.