Háromhuta a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Tolcsva településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Erdőhorváti, Tolcsva, Vámosújfalu.
Háromhuta elhelyezkedése:
Háromhuta rövid története:
Háromhuta település története valójában három különálló, üveggyártás köré épült huta története, melyek közül az első, Óhuta, 1715-ben szerepel először írásos forrásokban. A másik két huta, Középhuta és Újhuta, valamivel később, Középhuta 1760-ban, Újhuta pedig 1772-ben bukkant fel először az írásos emlékekben, mindkettő szintén az üvegkészítésnek köszönhetően. Ezek a települések a 18. században, a gazdag erdők és a fakitermelés adta lehetőségek kihasználásával jöttek létre, elsősorban német üvegfúvók betelepítésével. Az itt előállított üvegtermékek országszerte ismertek voltak, és évtizedekig a helyi gazdaság alapját képezték. Az üveggyártás a 19. század közepére, az erdők apadásával és a technológiai változásokkal párhuzamosan hanyatlásnak indult; Óhuta utolsó hutája 1854-ben zárt be. Ezt követően a fakitermelés, a szénégetés és az erdőgazdálkodás vette át a fő szerepet a helyi lakosság életében. A három különálló település közigazgatásilag csak 1943-ban egyesült Háromhuta néven, ezzel megteremtve a mai falu formáját. A 20. század második felében a lakosság száma folyamatosan csökkent, azonban a falu természeti szépsége megmaradt. Napjainkban Háromhuta népszerű célpont a turisták és kirándulók körében, akik a Zempléni-hegység csendjét és érintetlen természetét keresik. A település ma is őrzi múltjának emlékeit, és békés menedéket kínál a modern világ zajától távol.
Egyéb hasznos adatok:
Háromhuta településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Háromhuta község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 117 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (130 fő) 90 százaléka. 101 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 86.32 százaléka, a teljes lakosság 77.69 százaléka.
16 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 13.68 százaléka, a teljes lakosság 12.31 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (117 fő) |
Arány a lakosok között (130 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 101 | 86.32 % | 77.69 % |
| Nem nyilatkozott | 16 | 13.68 % | 12.31 % |
A 2011-es népszámlálás során 115 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (149 fő) 77.18 százaléka. 95 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 82.61 százaléka, a teljes lakosság 63.76 százaléka. 11 fő vallotta magát Szlovák nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 9.57 százaléka, a teljes lakosság 7.38 százaléka.
20 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 17.39 százaléka, a teljes lakosság 13.42 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (115 fő) |
Arány a lakosok között (149 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 95 | 82.61 % | 63.76 % |
| Szlovák | 11 | 9.57 % | 7.38 % |
| Nem nyilatkozott | 20 | 17.39 % | 13.42 % |
A 2011-es népszámlálás során 165 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (181 fő) 91.16 százaléka. 165 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 100 százaléka, a teljes lakosság 91.16 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (165 fő) |
Arány a lakosok között (181 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 165 | 100 % | 91.16 % |
Háromhuta település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 286 fő |
| 1987. január 1. | 274 fő |
| 1988. január 1. | 257 fő |
| 1989. január 1. | 242 fő |
| 1990. január 1. | 233 fő |
| 1991. január 1. | 219 fő |
| 1992. január 1. | 214 fő |
| 1993. január 1. | 217 fő |
| 1994. január 1. | 211 fő |
| 1995. január 1. | 207 fő |
| 1996. január 1. | 196 fő |
| 1997. január 1. | 193 fő |
| 1998. január 1. | 191 fő |
| 1999. január 1. | 185 fő |
| 2000. január 1. | 184 fő |
| 2001. január 1. | 181 fő |
| 2002. január 1. | 180 fő |
| 2003. január 1. | 175 fő |
| 2004. január 1. | 178 fő |
| 2005. január 1. | 163 fő |
| 2006. január 1. | 160 fő |
| 2007. január 1. | 161 fő |
| 2008. január 1. | 156 fő |
| 2009. január 1. | 149 fő |
| 2010. január 1. | 152 fő |
| 2011. január 1. | 149 fő |
| 2012. január 1. | 144 fő |
| 2013. január 1. | 141 fő |
| 2014. január 1. | 135 fő |
| 2015. január 1. | 133 fő |
| 2016. január 1. | 127 fő |
| 2017. január 1. | 126 fő |
| 2018. január 1. | 138 fő |
| 2019. január 1. | 135 fő |
| 2020. január 1. | 134 fő |
| 2021. január 1. | 130 fő |
| 2022. január 1. | 136 fő |
| 2023. január 1. | 138 fő |
| 2024. január 1. | 142 fő |
| 2025. január 1. | 142 fő |
Háromhuta településen működő postai szolgáltatások:
Háromhuta településen működő postaautomaták:
Háromhuta településen működő benzinkutak:
Háromhuta településen működő bankokfiókok:
Háromhuta településen működő ATM-ek:
Háromhuta településen működő bölcsödék:
Háromhuta településen működő Óvodák:
Háromhuta településen működő általános iskolák:
Háromhuta településen működő középiskolák:
Háromhuta településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől – péntekig: 10:00 – 12:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőtől – péntekig: 13:00-17:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfő: 08.00 – 09.30 óráig kedd: 08.00 – 09.30 óráig szerda: 08.00 – 09.30 óráig csütörtök: 08.00 – 09.30 óráig péntek: 08.00 – 09.30 óráig szombaton és szabadnapon: zárva. vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: zárva, kedden: 08.30 – 10:30 óráig, szerdán: zárva, csütörtökön: zárva, pénteken: 08.30 – 10:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn, szerdán és pénteken: 10:00 – 12:00 óráig, kedden és csütörtökön: 8:30 – 10:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Háromhuta településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Zsonda László
Háromhuta településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Háromhuta településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Háromhuta településen működő orvosi ügyeletek:
Háromhuta településen működő templomok:
Háromhuta község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 117 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (130 fő) 90 százaléka. 48 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 41.03 százaléka, a teljes lakosság 36.92 százaléka.9 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 7.69 százaléka, a teljes lakosság 6.92 százaléka.7 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 5.98 százaléka, a teljes lakosság 5.38 százaléka.
3 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 2.56 százaléka, a teljes lakosság 2.31 százaléka.
49 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 41.88 százaléka, a teljes lakosság 37.69 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (117 fő) |
Arány a lakosok között (130 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 48 | 41.03 % | 36.92 % |
| Görög katolikus | 9 | 7.69 % | 6.92 % |
| Református | 7 | 5.98 % | 5.38 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 3 | 2.56 % | 2.31 % |
| Nem nyilatkozott | 49 | 41.88 % | 37.69 % |
A 2011-es népszámlálás során 115 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (149 fő) 77.18 százaléka. 82 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 71.3 százaléka, a teljes lakosság 55.03 százaléka.4 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 3.48 százaléka, a teljes lakosság 2.68 százaléka.3 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.61 százaléka, a teljes lakosság 2.01 százaléka.
26 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 22.61 százaléka, a teljes lakosság 17.45 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (115 fő) |
Arány a lakosok között (149 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 82 | 71.3 % | 55.03 % |
| Református | 4 | 3.48 % | 2.68 % |
| Görög katolikus | 3 | 2.61 % | 2.01 % |
| Nem nyilatkozott | 26 | 22.61 % | 17.45 % |
A 2001-es népszámlálás során 165 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (181 fő) 91.16 százaléka. 130 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 78.79 százaléka, a teljes lakosság 71.82 százaléka.24 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 14.55 százaléka, a teljes lakosság 13.26 százaléka.4 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.42 százaléka, a teljes lakosság 2.21 százaléka.
6 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 3.64 százaléka, a teljes lakosság 3.31 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (165 fő) |
Arány a lakosok között (181 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 130 | 78.79 % | 71.82 % |
| Görög katolikus | 24 | 14.55 % | 13.26 % |
| Református | 4 | 2.42 % | 2.21 % |
| Nem nyilatkozott | 6 | 3.64 % | 3.31 % |
