Hajdúszovát - információk, adatok, elérhetőségek

Hajdúszovát első írásos említése a pápai tizedjegyzékben történt 1332-1335 között „Zovat” néven, ami már ekkor bizonyítja középkori templomának és lakott település voltát. A középkorban kezdetben királyi birtokként szerepelt, majd különböző nemesi családok, többek között a Gutkeled nemzetség kezébe került, sőt 1426-ban már a debreceni uradalom részeként említik. A török hódoltság idején, a portyázások és a hadjáratok súlyos pusztítása miatt a település sorsa megpecsételődött, a 17. századra teljesen elnéptelenedett és lakatlanná vált. Újratelepítése a Hajdúkerület kialakulásával és a hajdúk letelepedésével hozható összefüggésbe, habár nem tartozott Bocskai István eredeti hat hajdúvárosa közé. A területet később a hajdúk népesítették be, s a falu fokozatosan nyerte el a „Hajdú-” előtagot, amely a 18. században vált általánossá. Ebben a 18. században indult meg a falu lassú újjáépítése és fejlődése, melynek jeleként 1784-ben felépült a ma is álló, impozáns református templom. A település a Hajdúkerület részeként fejlődött tovább, majd 1876-ban, a megyerendezés során ez a különálló kerület Hajdú vármegyévé alakult, Hajdúszovát pedig ezen új közigazgatási egység fontos településeként élt tovább. A 19. században a mezőgazdaság, különösen az állattenyésztés és a növénytermesztés jelentette a lakosság fő megélhetési forrását, ami megalapozta a falu gazdasági stabilitását. A 20. században Hajdúszovát is a modernizáció útjára lépett, fejlődött az infrastruktúrája és a közszolgáltatások rendszere, miközben megőrizte jellegzetes falusi arculatát. Történelme során Hajdúszovát hűen tükrözte a Hajdúság, a régió viharos múltját, kitartását és fokozatos fejlődését.