Gősfa a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Egervár településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Csatár, Egervár, Lakhegy, Pethőhenye, Vasboldogasszony.
Gősfa elhelyezkedése:
Gősfa rövid története:
Gősfa első írásos említése 1439-ből származik, amikor „Gewsfalva” néven szerepel egy oklevélben, utalva a Geus személynévre és a falu szóra. A középkorban a Zalaapáti apátság birtokaihoz közeli területen feküdt, majd később nemesi családok, köztük a Batthyányak tulajdonába került. A török hódoltság idején a falu, mint a régió számos más települése, valószínűleg elnéptelenedett és pusztasággá vált. Újra benépesítése a 18. században kezdődött meg, amikor a környező uradalmakba jobbágyok költöztek. A 19. században a lakosság főként mezőgazdaságból élt, a település lassú fejlődésen ment keresztül, megtartva aprófalusi jellegét. A 20. század elejére Gősfa egy tipikus zalai agrártelepüléssé vált. A világháborúk és az azokat követő társadalmi, gazdasági változások mélyrehatóan befolyásolták a falu életét. A szocialista korszakban a mezőgazdaság kollektivizálása jellemezte a települést és környékét. A rendszerváltás után, 1990-től Gősfa önálló önkormányzattal rendelkezik. Ma is egy csendes, vidéki közösség, amely a mezőgazdaság és a helyi értékek megőrzésére törekszik.
Egyéb hasznos adatok:
Gősfa településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Gősfa község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 297 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (311 fő) 95.5 százaléka. 274 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 92.26 százaléka, a teljes lakosság 88.1 százaléka.
22 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 7.41 százaléka, a teljes lakosság 7.07 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (297 fő) |
Arány a lakosok között (311 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 274 | 92.26 % | 88.1 % |
| Nem nyilatkozott | 22 | 7.41 % | 7.07 % |
A 2011-es népszámlálás során 307 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (320 fő) 95.94 százaléka. 304 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 99.02 százaléka, a teljes lakosság 95 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (307 fő) |
Arány a lakosok között (320 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 304 | 99.02 % | 95 % |
A 2011-es népszámlálás során 367 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (365 fő) 100.55 százaléka. 362 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 98.64 százaléka, a teljes lakosság 99.18 százaléka.
4 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 1.09 százaléka, a teljes lakosság 1.1 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (367 fő) |
Arány a lakosok között (365 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 362 | 98.64 % | 99.18 % |
| Nem nyilatkozott | 4 | 1.09 % | 1.1 % |
Gősfa település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 422 fő |
| 1987. január 1. | 403 fő |
| 1988. január 1. | 401 fő |
| 1989. január 1. | 394 fő |
| 1990. január 1. | 386 fő |
| 1991. január 1. | 383 fő |
| 1992. január 1. | 372 fő |
| 1993. január 1. | 387 fő |
| 1994. január 1. | 386 fő |
| 1995. január 1. | 371 fő |
| 1996. január 1. | 358 fő |
| 1997. január 1. | 356 fő |
| 1998. január 1. | 351 fő |
| 1999. január 1. | 364 fő |
| 2000. január 1. | 361 fő |
| 2001. január 1. | 365 fő |
| 2002. január 1. | 352 fő |
| 2003. január 1. | 351 fő |
| 2004. január 1. | 344 fő |
| 2005. január 1. | 347 fő |
| 2006. január 1. | 340 fő |
| 2007. január 1. | 329 fő |
| 2008. január 1. | 324 fő |
| 2009. január 1. | 310 fő |
| 2010. január 1. | 317 fő |
| 2011. január 1. | 320 fő |
| 2012. január 1. | 318 fő |
| 2013. január 1. | 311 fő |
| 2014. január 1. | 307 fő |
| 2015. január 1. | 303 fő |
| 2016. január 1. | 299 fő |
| 2017. január 1. | 307 fő |
| 2018. január 1. | 305 fő |
| 2019. január 1. | 304 fő |
| 2020. január 1. | 306 fő |
| 2021. január 1. | 311 fő |
| 2022. január 1. | 312 fő |
| 2023. január 1. | 314 fő |
| 2024. január 1. | 306 fő |
| 2025. január 1. | 310 fő |
Gősfa településen működő postai szolgáltatások:
Gősfa településen működő postaautomaták:
Gősfa településen működő benzinkutak:
Gősfa településen működő bankokfiókok:
Gősfa településen működő ATM-ek:
Gősfa településen működő bölcsödék:
Gősfa településen működő Óvodák:
Gősfa településen működő általános iskolák:
Gősfa településen működő középiskolák:
Gősfa településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőn: 08:00 - 12:00 óráig, kedden: 08:00 - 12:00 óráig, szerdán: 08:00 - 12:00 óráig, csütörtökön: 08:00 - 12:00 óráig, pénteken: 08:00 - 12:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 07:30 – 18:00 óráig, kedden: 07:30 – 18:00 óráig, szerdán: 07:30 – 18:00 óráig, csütörtökön: 07:30 – 18:00 óráig pénteken: 07:30 – 18:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 08:00 – 12:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva. Semmelweis napon (július 1.) amennyiben hétköznapra esik: 07.30 – 14.00 óráig, amennyiben szombatra esik: 08.00 – 12.00 óráig, amennyiben vasárnapra esik: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 08:00 – 18:00 óráig, kedden: 08:00 – 18:00 óráig, szerdán: 08:00 – 18:00 óráig, csütörtökön: 08:00 – 18:00 óráig pénteken: 08:00 – 18:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 08:00 – 12:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 07:30 – 17:00 óráig, kedden: 07:30 – 17:00 óráig, szerdán: 07:30 – 17:00 óráig csütörtökön: 07:30 – 17:00 óráig pénteken: 07:30 – 17:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő: 6.30 – 18.30 óráig, kedd: 6.30 – 18.30 óráig, szerda: 6.30 – 18.30 óráig, csütörtök: 6.30 – 18.30 óráig, péntek: 6.30 – 18.30 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 7.30 – 12.30 óráig, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva, Semmelweis napon (július 1.) amennyiben hétköznapra esik: 6.30 – 18.30 óráig, amennyiben szombatra esik: 7.30 – 12.30 óráig, amennyiben vasárnapra esik: zárva.
Gősfa településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Balazsicz Katalin
Gősfa településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Gősfa településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Gősfa településen működő orvosi ügyeletek:
Gősfa településen működő templomok:
Gősfa község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 297 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (311 fő) 95.5 százaléka. 134 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 45.12 százaléka, a teljes lakosság 43.09 százaléka.3 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.01 százaléka, a teljes lakosság 0.96 százaléka.3 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.01 százaléka, a teljes lakosság 0.96 százaléka.
17 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 5.72 százaléka, a teljes lakosság 5.47 százaléka.
132 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 44.44 százaléka, a teljes lakosság 42.44 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (297 fő) |
Arány a lakosok között (311 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 134 | 45.12 % | 43.09 % |
| Görög katolikus | 3 | 1.01 % | 0.96 % |
| Református | 3 | 1.01 % | 0.96 % |
| Más keresztény vallású | 3 | 1.01 % | 0.96 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 17 | 5.72 % | 5.47 % |
| Nem nyilatkozott | 132 | 44.44 % | 42.44 % |
A 2011-es népszámlálás során 307 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (320 fő) 95.94 százaléka. 264 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 85.99 százaléka, a teljes lakosság 82.5 százaléka.6 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.95 százaléka, a teljes lakosság 1.88 százaléka.
11 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 3.58 százaléka, a teljes lakosság 3.44 százaléka.
23 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 7.49 százaléka, a teljes lakosság 7.19 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (307 fő) |
Arány a lakosok között (320 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 264 | 85.99 % | 82.5 % |
| Református | 6 | 1.95 % | 1.88 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 11 | 3.58 % | 3.44 % |
| Nem nyilatkozott | 23 | 7.49 % | 7.19 % |
A 2001-es népszámlálás során 367 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (365 fő) 100.55 százaléka. 354 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 96.46 százaléka, a teljes lakosság 96.99 százaléka.5 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.36 százaléka, a teljes lakosság 1.37 százaléka.
3 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 0.82 százaléka, a teljes lakosság 0.82 százaléka.
5 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 1.36 százaléka, a teljes lakosság 1.37 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (367 fő) |
Arány a lakosok között (365 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 354 | 96.46 % | 96.99 % |
| Református | 5 | 1.36 % | 1.37 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 3 | 0.82 % | 0.82 % |
| Nem nyilatkozott | 5 | 1.36 % | 1.37 % |
