Furta a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Furta elhelyezkedése:
Furta rövid története:
Furta első írásos említése 1219-ből származik, amikor II. András király egyik oklevele „Fuarta” néven említi a Csanád nemzetség birtokaként. A középkorban a település több nemesi család birtokában volt, lakossága ekkoriban virágzó életet élt. A török hódoltság idején a falu súlyosan elnéptelenedett és pusztává vált, csak az 18. század elején kezdődött meg az újjátelepítése. 1732-ben Károlyi Sándor szerezte meg a birtokot, ami hosszú időre a Károlyi család uradalmának részét képezte. Ekkoriban református magyar lakosság telepedett le, akik jelentős szerepet játszottak a falu újjáépítésében és kulturális életében. A református templom 1803 és 1807 között épült, mely ma is a település egyik meghatározó építészeti emléke. A 19. században Furta a mezőgazdasági termelésre alapozva fejlődött, megtartva falusias jellegét. Az 1848-49-es szabadságharc eseményei közvetlenül nem érintették, de lakói a hajdúvárosok vonzáskörzetében élve a nemzeti ügy mellé álltak. A 20. században közigazgatásilag Bihar vármegyétől Hajdú-Bihar megyéhez került, és a régióval együtt fejlődött. Napjainkban Furta békés, mezőgazdasági jellegű település, mely igyekszik megőrizni történelmi örökségét és közösségi értékeit.
Egyéb hasznos adatok:
Furta településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Furta község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 1137 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1186 fő) 95.87 százaléka. 1065 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 93.67 százaléka, a teljes lakosság 89.8 százaléka. 24 fő vallotta magát Román nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.11 százaléka, a teljes lakosság 2.02 százaléka. 10 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.88 százaléka, a teljes lakosság 0.84 százaléka.
61 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 5.36 százaléka, a teljes lakosság 5.14 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1137 fő) |
Arány a lakosok között (1186 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 1065 | 93.67 % | 89.8 % |
| Román | 24 | 2.11 % | 2.02 % |
| Roma | 10 | 0.88 % | 0.84 % |
| Nem nyilatkozott | 61 | 5.36 % | 5.14 % |
A 2011-es népszámlálás során 1157 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1239 fő) 93.38 százaléka. 1003 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 86.69 százaléka, a teljes lakosság 80.95 százaléka. 21 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.82 százaléka, a teljes lakosság 1.69 százaléka. 3 fő vallotta magát Román nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 0.26 százaléka, a teljes lakosság 0.24 százaléka.
149 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 12.88 százaléka, a teljes lakosság 12.03 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1157 fő) |
Arány a lakosok között (1239 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 1003 | 86.69 % | 80.95 % |
| Roma | 21 | 1.82 % | 1.69 % |
| Román | 3 | 0.26 % | 0.24 % |
| Nem nyilatkozott | 149 | 12.88 % | 12.03 % |
A 2011-es népszámlálás során 1182 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1260 fő) 93.81 százaléka. 1124 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 95.09 százaléka, a teljes lakosság 89.21 százaléka.
57 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 4.82 százaléka, a teljes lakosság 4.52 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1182 fő) |
Arány a lakosok között (1260 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 1124 | 95.09 % | 89.21 % |
| Nem nyilatkozott | 57 | 4.82 % | 4.52 % |
Furta település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 1467 fő |
| 1987. január 1. | 1428 fő |
| 1988. január 1. | 1413 fő |
| 1989. január 1. | 1387 fő |
| 1990. január 1. | 1379 fő |
| 1991. január 1. | 1384 fő |
| 1992. január 1. | 1396 fő |
| 1993. január 1. | 1382 fő |
| 1994. január 1. | 1374 fő |
| 1995. január 1. | 1359 fő |
| 1996. január 1. | 1361 fő |
| 1997. január 1. | 1342 fő |
| 1998. január 1. | 1310 fő |
| 1999. január 1. | 1294 fő |
| 2000. január 1. | 1275 fő |
| 2001. január 1. | 1260 fő |
| 2002. január 1. | 1251 fő |
| 2003. január 1. | 1242 fő |
| 2004. január 1. | 1248 fő |
| 2005. január 1. | 1258 fő |
| 2006. január 1. | 1269 fő |
| 2007. január 1. | 1245 fő |
| 2008. január 1. | 1223 fő |
| 2009. január 1. | 1241 fő |
| 2010. január 1. | 1256 fő |
| 2011. január 1. | 1239 fő |
| 2012. január 1. | 1230 fő |
| 2013. január 1. | 1214 fő |
| 2014. január 1. | 1186 fő |
| 2015. január 1. | 1189 fő |
| 2016. január 1. | 1185 fő |
| 2017. január 1. | 1193 fő |
| 2018. január 1. | 1174 fő |
| 2019. január 1. | 1155 fő |
| 2020. január 1. | 1148 fő |
| 2021. január 1. | 1186 fő |
| 2022. január 1. | 1171 fő |
| 2023. január 1. | 1194 fő |
| 2024. január 1. | 1188 fő |
| 2025. január 1. | 1215 fő |
Furta településen működő postai szolgáltatások:
Furta településen működő postaautomaták:
Furta településen működő benzinkutak:
Furta településen működő bankokfiókok:
Furta településen működő ATM-ek:
Furta településen működő bölcsödék:
Furta településen működő Óvodák:
Furta településen működő általános iskolák:
Furta településen működő középiskolák:
Furta településen működő gyógyszertárak:
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőtől – péntekig: 11.15 órától – 12.45 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Furta településen működő háziorvosi rendelők:
Furta településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Furta településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Furta településen működő orvosi ügyeletek:
Furta településen működő templomok:
Furta község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 1137 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1186 fő) 95.87 százaléka. 240 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 21.11 százaléka, a teljes lakosság 20.24 százaléka.151 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 13.28 százaléka, a teljes lakosság 12.73 százaléka.16 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.41 százaléka, a teljes lakosság 1.35 százaléka.
295 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 25.95 százaléka, a teljes lakosság 24.87 százaléka.
401 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 35.27 százaléka, a teljes lakosság 33.81 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1137 fő) |
Arány a lakosok között (1186 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 240 | 21.11 % | 20.24 % |
| Római katolikus | 151 | 13.28 % | 12.73 % |
| Más keresztény vallású | 16 | 1.41 % | 1.35 % |
| Görög katolikus | 12 | 1.06 % | 1.01 % |
| ortodox | 3 | 0.26 % | 0.25 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 295 | 25.95 % | 24.87 % |
| Nem nyilatkozott | 401 | 35.27 % | 33.81 % |
A 2011-es népszámlálás során 1157 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1239 fő) 93.38 százaléka. 382 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 33.02 százaléka, a teljes lakosság 30.83 százaléka.197 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 17.03 százaléka, a teljes lakosság 15.9 százaléka.10 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.86 százaléka, a teljes lakosság 0.81 százaléka.
358 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 30.94 százaléka, a teljes lakosság 28.89 százaléka.
198 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 17.11 százaléka, a teljes lakosság 15.98 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1157 fő) |
Arány a lakosok között (1239 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 382 | 33.02 % | 30.83 % |
| Római katolikus | 197 | 17.03 % | 15.9 % |
| Más keresztény vallású | 10 | 0.86 % | 0.81 % |
| Görög katolikus | 7 | 0.61 % | 0.56 % |
| ortodox | 4 | 0.35 % | 0.32 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 358 | 30.94 % | 28.89 % |
| Nem nyilatkozott | 198 | 17.11 % | 15.98 % |
A 2001-es népszámlálás során 1182 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (1260 fő) 93.81 százaléka. 550 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 46.53 százaléka, a teljes lakosság 43.65 százaléka.323 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 27.33 százaléka, a teljes lakosság 25.63 százaléka.11 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.93 százaléka, a teljes lakosság 0.87 százaléka.
214 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 18.1 százaléka, a teljes lakosság 16.98 százaléka.
73 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 6.18 százaléka, a teljes lakosság 5.79 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (1182 fő) |
Arány a lakosok között (1260 fő) |
|---|---|---|---|
| Református | 550 | 46.53 % | 43.65 % |
| Római katolikus | 323 | 27.33 % | 25.63 % |
| Görög katolikus | 11 | 0.93 % | 0.87 % |
| ortodox | 5 | 0.42 % | 0.4 % |
| Más keresztény vallású | 5 | 0.42 % | 0.4 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 214 | 18.1 % | 16.98 % |
| Nem nyilatkozott | 73 | 6.18 % | 5.79 % |
