Felsőcsatár a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Felsőcsatár elhelyezkedése:
Felsőcsatár földrajzi elhelyezkedése:
Felsőcsatár rövid története:
Felsőcsatár első írásos említése 1244-ből származik, amikor Chatar néven szerepel egy oklevélben, melyben IV. Béla király megerősíti a szentgotthárdi ciszterci apátságot birtokaiban. A falu nevét valószínűleg a honfoglalás kori "csatár" (íjász) foglalkozásnévből kapta, utalva egykori lakóinak szerepére. A középkor során több nemesi család, köztük a Kanizsayak birtokában is volt a település. A török hódoltság idején Felsőcsatár is súlyos károkat szenvedett, elpusztult és lakossága elmenekült. Újra benépesítése a 17-18. század fordulóján kezdődött meg, ekkor főként horvát jobbágyok telepedtek le a faluba. Ettől az időszaktól kezdve hosszú ideig a Batthyány család birtokához tartozott. A 19. században a település élete elsősorban a mezőgazdaságra épült, lassan, de folyamatosan fejlődött. Az első világháború után, a trianoni békeszerződés értelmében 1921-ben Felsőcsatár határfaluvá vált, ami jelentősen befolyásolta további sorsát és kapcsolatait. A 20. század második felében kiépült az alapvető infrastruktúra, és modernizációs folyamatok indultak el. Ma is egy békés, határ menti település, amely őrzi történetének nyomait és kulturális sokszínűségét.
Egyéb hasznos adatok:
Felsőcsatár településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Felsőcsatár község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 469 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (484 fő) 96.9 százaléka. 348 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 74.2 százaléka, a teljes lakosság 71.9 százaléka. 115 fő vallotta magát Horvát nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 24.52 százaléka, a teljes lakosság 23.76 százaléka. 5 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.07 százaléka, a teljes lakosság 1.03 százaléka.
72 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 15.35 százaléka, a teljes lakosság 14.88 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (469 fő) |
Arány a lakosok között (484 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 348 | 74.2 % | 71.9 % |
| Horvát | 115 | 24.52 % | 23.76 % |
| Német | 5 | 1.07 % | 1.03 % |
| Nem nyilatkozott | 72 | 15.35 % | 14.88 % |
A 2011-es népszámlálás során 459 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (489 fő) 93.87 százaléka. 227 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 49.46 százaléka, a teljes lakosság 46.42 százaléka. 195 fő vallotta magát Horvát nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 42.48 százaléka, a teljes lakosság 39.88 százaléka. 11 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 2.4 százaléka, a teljes lakosság 2.25 százaléka.
47 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 10.24 százaléka, a teljes lakosság 9.61 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (459 fő) |
Arány a lakosok között (489 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 227 | 49.46 % | 46.42 % |
| Horvát | 195 | 42.48 % | 39.88 % |
| Német | 11 | 2.4 % | 2.25 % |
| Nem nyilatkozott | 47 | 10.24 % | 9.61 % |
A 2011-es népszámlálás során 466 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (477 fő) 97.69 százaléka. 418 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 89.7 százaléka, a teljes lakosság 87.63 százaléka. 108 fő vallotta magát Horvát nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 23.18 százaléka, a teljes lakosság 22.64 százaléka. 5 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 1.07 százaléka, a teljes lakosság 1.05 százaléka.
40 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 8.58 százaléka, a teljes lakosság 8.39 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (466 fő) |
Arány a lakosok között (477 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 418 | 89.7 % | 87.63 % |
| Horvát | 108 | 23.18 % | 22.64 % |
| Német | 5 | 1.07 % | 1.05 % |
| Nem nyilatkozott | 40 | 8.58 % | 8.39 % |
Felsőcsatár település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 472 fő |
| 1987. január 1. | 467 fő |
| 1988. január 1. | 467 fő |
| 1989. január 1. | 456 fő |
| 1990. január 1. | 463 fő |
| 1991. január 1. | 454 fő |
| 1992. január 1. | 459 fő |
| 1993. január 1. | 452 fő |
| 1994. január 1. | 461 fő |
| 1995. január 1. | 472 fő |
| 1996. január 1. | 467 fő |
| 1997. január 1. | 476 fő |
| 1998. január 1. | 479 fő |
| 1999. január 1. | 469 fő |
| 2000. január 1. | 480 fő |
| 2001. január 1. | 477 fő |
| 2002. január 1. | 465 fő |
| 2003. január 1. | 476 fő |
| 2004. január 1. | 468 fő |
| 2005. január 1. | 472 fő |
| 2006. január 1. | 470 fő |
| 2007. január 1. | 475 fő |
| 2008. január 1. | 478 fő |
| 2009. január 1. | 474 fő |
| 2010. január 1. | 476 fő |
| 2011. január 1. | 489 fő |
| 2012. január 1. | 507 fő |
| 2013. január 1. | 487 fő |
| 2014. január 1. | 491 fő |
| 2015. január 1. | 497 fő |
| 2016. január 1. | 507 fő |
| 2017. január 1. | 493 fő |
| 2018. január 1. | 475 fő |
| 2019. január 1. | 473 fő |
| 2020. január 1. | 479 fő |
| 2021. január 1. | 484 fő |
| 2022. január 1. | 491 fő |
| 2023. január 1. | 508 fő |
| 2024. január 1. | 509 fő |
| 2025. január 1. | 503 fő |
Felsőcsatár településen működő postai szolgáltatások:
Felsőcsatár településen működő postaautomaták:
Felsőcsatár településen működő benzinkutak:
Felsőcsatár településen működő bankokfiókok:
Felsőcsatár településen működő ATM-ek:
Felsőcsatár településen működő bölcsödék:
Felsőcsatár településen működő Óvodák:
Felsőcsatár településen működő általános iskolák:
Felsőcsatár településen működő középiskolák:
Felsőcsatár településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon Hétfőn: zárva, Kedden: 13:00 - 15:00 óráig, Szerdán: Zárva, Csütörtökön: zárva, Pénteken: 09:30 - 12:00 óráig Szombaton és pihenőnapon: Zárva, Vasárnap és munkaszüneti napon: Zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő: 08:00 – 18:00 óráig, kedd: 08:00 – 18:00 óráig, szerda: 08:00 – 18:00 óráig, csütörtök: 08:00 – 18:00 óráig, péntek: 08:00 – 18:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 08:00 - 13:00 óráig, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Hétfő: 08:00-18:00 Kedd: 08:00-18:00 Szerda: 08:00-18:00 Csütörtök: 08:00-18:00 Péntek: 08:00-18:00 Szombat: 08:00-13:00 Vasárnap: Zárva December 24. és 31. napján: 08:00 - 12:00 óráig
Nyitvatartási idő: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfő: 8.00 órától – 19.00 óráig, kedd: 8.00 órától – 19.00 óráig, szerda: 8.00 órától – 19.00 óráig, csütörtök: 8.00 órától – 19.00 óráig, péntek: 8.00 órától – 19.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 8.00 órától – 13.00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfő: 8.00 – 19.00 óráig, kedd: 8.00 – 19.00 óráig, szerda: 8.00 – 19.00 óráig, csütörtök: 8.00 – 19.00 óráig, péntek: 8.00 – 19.00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: 8.00 – 13.00 óráig, Vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Felsőcsatár településen működő háziorvosi rendelők:
Felsőcsatár településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Felsőcsatár településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Felsőcsatár településen működő orvosi ügyeletek:
Felsőcsatár településen működő templomok:
Felsőcsatár településen működő könyvtárak:
Felsőcsatár településen működő falugondnoki szolgálatok:
Felsőcsatár község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 469 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (484 fő) 96.9 százaléka. 238 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 50.75 százaléka, a teljes lakosság 49.17 százaléka.12 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.56 százaléka, a teljes lakosság 2.48 százaléka.6 fő vallotta magát Más keresztény vallású valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.28 százaléka, a teljes lakosság 1.24 százaléka.
25 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 5.33 százaléka, a teljes lakosság 5.17 százaléka.
177 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 37.74 százaléka, a teljes lakosság 36.57 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (469 fő) |
Arány a lakosok között (484 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 238 | 50.75 % | 49.17 % |
| Református | 12 | 2.56 % | 2.48 % |
| Más keresztény vallású | 6 | 1.28 % | 1.24 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 25 | 5.33 % | 5.17 % |
| Nem nyilatkozott | 177 | 37.74 % | 36.57 % |
A 2011-es népszámlálás során 459 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (489 fő) 93.87 százaléka. 315 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 68.63 százaléka, a teljes lakosság 64.42 százaléka.10 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 2.18 százaléka, a teljes lakosság 2.04 százaléka.8 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 1.74 százaléka, a teljes lakosság 1.64 százaléka.
33 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 7.19 százaléka, a teljes lakosság 6.75 százaléka.
91 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 19.83 százaléka, a teljes lakosság 18.61 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (459 fő) |
Arány a lakosok között (489 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 315 | 68.63 % | 64.42 % |
| Református | 10 | 2.18 % | 2.04 % |
| Evangélikus | 8 | 1.74 % | 1.64 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 33 | 7.19 % | 6.75 % |
| Nem nyilatkozott | 91 | 19.83 % | 18.61 % |
A 2001-es népszámlálás során 466 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (477 fő) 97.69 százaléka. 414 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 88.84 százaléka, a teljes lakosság 86.79 százaléka.4 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.86 százaléka, a teljes lakosság 0.84 százaléka.4 fő vallotta magát Evangélikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 0.86 százaléka, a teljes lakosság 0.84 százaléka.
41 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 8.8 százaléka, a teljes lakosság 8.6 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (466 fő) |
Arány a lakosok között (477 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 414 | 88.84 % | 86.79 % |
| Református | 4 | 0.86 % | 0.84 % |
| Evangélikus | 4 | 0.86 % | 0.84 % |
| Nem nyilatkozott | 41 | 8.8 % | 8.6 % |
