Érpatak a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Érpatak elhelyezkedése:
Érpatak rövid története:
Érpatak első írásos említése 1328-ból származik, ekkor "Erpatak" néven szerepel egy oklevélben, amely a Guthy család birtokaként hivatkozik rá. A község a középkor során a Kállay nemzetségből származó Guthy család birtokában volt, akik évszázadokon át jelentős befolyással bírtak a területen. A török hódoltság idején a település sorsa megpecsételődött: a 16. század végére, a hódoltsági harcok következtében elnéptelenedett, és pusztává vált. Érpatak csak a 18. század elején kezdett újra benépesülni, főként református jobbágyok letelepedésével, ami alapvetően meghatározta vallási és közösségi arculatát. Ekkoriban több nemesi család is birtokolta a település egyes részeit, többek között a Kállay, Békessy és Eördögh családok. A református közösség megerősödésének jeleként a falu első református temploma 1787 és 1793 között épült fel. A 19. században Érpatak tipikus agrártelepülés maradt, lakói főként földműveléssel foglalkoztak. Az 1848–49-es szabadságharc idején a környék lakossága aktívan részt vett az eseményekben, a település élete azonban jelentős változást nem szenvedett. A 20. század során a falu fejlődése lassú maradt, a két világháború és az azt követő szocialista korszak kollektivizálása mélyrehatóan befolyásolta a helyi gazdaságot és társadalmat. Érpatak ma is elsősorban mezőgazdasági jellegű, kisebb, de élő közösséggel rendelkező település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Egyéb hasznos adatok:
Érpatak településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Érpatak településen működő postai szolgáltatások:
Érpatak településen működő benzinkutak:
Érpatak településen működő bankokfiókok:
Érpatak településen működő ATM-ek:
Érpatak településen működő bölcsödék:
Érpatak településen működő Óvodák:
Érpatak településen működő általános iskolák:
Érpatak településen működő középiskolák:
Érpatak településen működő gyógyszertárak:
Munkanapokon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn, kedden, szerdán és pénteken: 12.20 – 15.20 óráig, csütörtökön: 9.00 – 12.00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.