Bogád - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Berkesd, Ellend, Pereked, Romonya, Szilágy.

Bogád első írásos említése a pápai tizedjegyzékben történt 1332-1335 között, ekkor még „Bogad” néven szerepelt, mint a pécsi püspökséghez tartozó falu. A középkorban folyamatosan lakott település volt, ahol már ekkor templom állt, és birtokosai többnyire nemesi családok, például a Káldyak voltak. A török hódoltság idején a falu a 16. század végére, feltehetően az 1590-es években elnéptelenedett, és pusztává vált. Újratelepítésére csak a 18. század elején került sor, amikor gróf Festetics Kristóf birtokára, főként sváb telepeseket hívott be. Az első telepesek 1720 körül érkeztek, és Bogád hamarosan ismét virágzó, katolikus német ajkú faluvá alakult. A falu barokk stílusú templomát 1738-ban építették, és ettől kezdve a település életében a mezőgazdaság, különösen a szőlőtermesztés játszott meghatározó szerepet. A második világháború után, 1947-1948-ban a németajkú lakosság jelentős részét kitelepítették Németországba. Helyükre felvidéki magyar családok, valamint az ország más részeiről érkezők kerültek, megváltoztatva a település etnikai arculatát. A 20. század második felétől Bogád fejlődése Pécs közelségének köszönhetően felgyorsult, de továbbra is megőrizte agrár jellegét. Ma is egy dinamikusan fejlődő, de nyugodt baranyai település, mely igyekszik megőrizni hagyományait, miközben modern igényeknek is megfelel.