Beregsurány - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Barabás, Beregdaróc.

Beregsurány első írásos említése 1212-ből származik, ekkor még "Surány" néven szerepel, mint királyi birtok a beregi erdőispánsághoz tartozóan. Nevét valószínűleg egy "Sur" nevű személyről vagy a solymászattal kapcsolatos tevékenységről kapta, a "Bereg-" előtag később került hozzá, utalva Bereg vármegyei elhelyezkedésére. A középkorban számos nemesi család birtokolta, köztük a Káta nemzetség és a faluról elnevezett Surányi család, amely jelentős kúriát is építtetett. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, majd a 18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc körüli időben kezdett újra benépesülni. A 18. század végére jelentős településsé vált, református és görögkatolikus lakossággal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században, 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított a településen, de a falu folyamatosan fejlődött. A trianoni békeszerződés után 1920-ban Beregsurány az új országhatárhoz rendkívül közel eső településsé vált, ám Magyarországon belül maradt. A 20. században is megőrizte agrár jellegét, a második világháború után a kollektivizálás jellemezte a mezőgazdaságot. Napjainkban fontos határátkelőhelyként működik, jelentős szerepet játszva a szomszédos Ukrajnával való kapcsolatokban. A település történelme a Bereg vidéki falvak tipikus sorsát mutatja be, a középkori virágzástól a határmenti lét kihívásaiig.