Barnag a térképen
Önkormányzat adatai, elérhetőségei:
Önkormányzati hivatal adatai, elérhetőségei:
Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Tótvázsony településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Hidegkút, Tótvázsony, Vöröstó.
Barnag elhelyezkedése:
Barnag rövid története:
A Barnag nevével először írott forrásokban 1278-ban találkozhatunk, amikor a település Barnag néven szerepel egy oklevélben. Ekkoriban már létező településként említik, melynek birtokosai között több nemesi család is megfordult az évszázadok során. A középkorban a Barnagi család volt a település egyik legkorábbi és legjelentősebb birtokosa. A török hódoltság idején a falu súlyosan megsínylette a harcokat és pusztításokat, és a 16-17. századra elnéptelenedhetett, romokban hevert. Újra benépesítése a 18. század elején indult meg, ekkor főleg katolikus német és magyar lakosok érkeztek ide. A Tihanyi Bencés Apátság is jelentős birtokos volt Barnagon, nagyban hozzájárulva a település fejlődéséhez. A falu gazdaságát évszázadokon át a mezőgazdaság, különösen a szőlőtermesztés és az állattartás jellemezte. Temploma, a Szent István Király-templom a 18. század második felében épült, és ma is a település központi eleme. A 19. században is mezőgazdasági jellegű település maradt, népessége viszonylag stabilan alakult. A 20. században Barnag a Veszprém megyei falvak sorsában osztozott, megőrizve falusias jellegét és természeti értékeit.
Egyéb hasznos adatok:
Barnag településen működő nemzetiségi önkormányzatok:
Barnag község nemzetiségi összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 121 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (146 fő) 82.88 százaléka. 114 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 94.21 százaléka, a teljes lakosság 78.08 százaléka. 18 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 14.88 százaléka, a teljes lakosság 12.33 százaléka. 7 fő vallotta magát Más nemzetiséghez tartozó nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 5.79 százaléka, a teljes lakosság 4.79 százaléka.
7 fő nem nyilatkozott a nemzetiségi hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 5.79 százaléka, a teljes lakosság 4.79 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (121 fő) |
Arány a lakosok között (146 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 114 | 94.21 % | 78.08 % |
| Német | 18 | 14.88 % | 12.33 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 7 | 5.79 % | 4.79 % |
| Nem nyilatkozott | 7 | 5.79 % | 4.79 % |
A 2011-es népszámlálás során 133 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (146 fő) 91.1 százaléka. 131 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 98.5 százaléka, a teljes lakosság 89.73 százaléka. 20 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 15.04 százaléka, a teljes lakosság 13.7 százaléka. 8 fő vallotta magát Roma nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 6.02 százaléka, a teljes lakosság 5.48 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (133 fő) |
Arány a lakosok között (146 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 131 | 98.5 % | 89.73 % |
| Német | 20 | 15.04 % | 13.7 % |
| Roma | 8 | 6.02 % | 5.48 % |
| Román | 8 | 6.02 % | 5.48 % |
| Más nemzetiséghez tartozó | 5 | 3.76 % | 3.42 % |
A 2011-es népszámlálás során 120 fő nyilatkozott a nemzetiségi hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (117 fő) 102.56 százaléka. 118 fő vallotta magát Magyar nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 98.33 százaléka, a teljes lakosság 100.85 százaléka. 6 fő vallotta magát Német nemzetiséghez tartozónak, ez a nyilatkozók 5 százaléka, a teljes lakosság 5.13 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (120 fő) |
Arány a lakosok között (117 fő) |
|---|---|---|---|
| Magyar | 118 | 98.33 % | 100.85 % |
| Német | 6 | 5 % | 5.13 % |
Barnag település lakónépességének alakulása:
| 1986. január 1. | 179 fő |
| 1987. január 1. | 168 fő |
| 1988. január 1. | 164 fő |
| 1989. január 1. | 174 fő |
| 1990. január 1. | 171 fő |
| 1991. január 1. | 169 fő |
| 1992. január 1. | 151 fő |
| 1993. január 1. | 145 fő |
| 1994. január 1. | 140 fő |
| 1995. január 1. | 129 fő |
| 1996. január 1. | 136 fő |
| 1997. január 1. | 130 fő |
| 1998. január 1. | 115 fő |
| 1999. január 1. | 121 fő |
| 2000. január 1. | 133 fő |
| 2001. január 1. | 117 fő |
| 2002. január 1. | 122 fő |
| 2003. január 1. | 122 fő |
| 2004. január 1. | 131 fő |
| 2005. január 1. | 141 fő |
| 2006. január 1. | 141 fő |
| 2007. január 1. | 151 fő |
| 2008. január 1. | 160 fő |
| 2009. január 1. | 154 fő |
| 2010. január 1. | 146 fő |
| 2011. január 1. | 146 fő |
| 2012. január 1. | 148 fő |
| 2013. január 1. | 153 fő |
| 2014. január 1. | 158 fő |
| 2015. január 1. | 152 fő |
| 2016. január 1. | 151 fő |
| 2017. január 1. | 143 fő |
| 2018. január 1. | 142 fő |
| 2019. január 1. | 155 fő |
| 2020. január 1. | 148 fő |
| 2021. január 1. | 146 fő |
| 2022. január 1. | 145 fő |
| 2023. január 1. | 136 fő |
| 2024. január 1. | 131 fő |
| 2025. január 1. | 136 fő |
Barnag településen működő postai szolgáltatások:
Barnag településen működő postaautomaták:
Barnag településen működő benzinkutak:
Barnag településen működő bankokfiókok:
Barnag településen működő ATM-ek:
Barnag településen működő bölcsödék:
Barnag településen működő Óvodák:
Barnag településen működő általános iskolák:
Barnag településen működő középiskolák:
Barnag településen működő gyógyszertárak:
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn, kedden, pénteken: 08:00 – 11:00 óráig és 13:00 – 16:30 óráig, szerdán, csütörtökön: 08:00 – 16:30 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 08:00 – 17:00 óráig, kedden: 08:00 – 17:00 óráig, szerdán: 08:00 – 17:00 óráig, csütörtökön: 08:00 – 17:00 óráig pénteken: 08:00 – 17:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: zárva, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Minden naptári év szeptember 1. napjától a következő év május 31. napjáig munkanapon és a folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 08:00 – 19:00 óráig, kedden: 08:00 – 19:00 óráig, szerdán: 08:00 – 19:00 óráig, csütörtökön: 08:00 – 19:00 óráig pénteken: 08:00 – 19:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 08:00 – 19:00 óráig, vasárnap: 09:00 – 17:00 óráig. Minden naptári év június 1. napjától augusztus 31. napjáig munkanapon és a folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 08:00 – 21:00 óráig, kedden: 08:00 – 21:00 óráig, szerdán: 08:00 – 21:00 óráig, csütörtökön: 08:00 – 21:00 óráig pénteken: 08:00 – 21:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 08:00 – 21:00 óráig, vasárnap: 09:00 – 19:00 óráig.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 08:00 – 18:00 óráig, kedden: 08:00 – 18:00 óráig, szerdán: 08:00 – 18:00 óráig, csütörtökön: 08:00 – 18:00 óráig pénteken: 08:00 – 18:00 óráig, szombaton és pihenőnapon: 08:00 – 12:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva.
Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: Január 01. napjától június 19. napjáig és augusztus 21. napjától december 31. napjáig munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől péntekig: 07:30 – 18:00 óráig, szombaton: 08:00 – 13:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva. Június 20. napjától augusztus 20. napjáig munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon: hétfőtől péntekig: 07:30 – 20:00 óráig, szombaton: 08:00 – 14:00 óráig, vasárnap és munkaszüneti napon: zárva. Semmelweis napon (július 1.): a hét adott napjának megfelelő szolgálati rend szerinti nyitva tartás.
Barnag településen működő háziorvosi rendelők:
Dr. Ferentzi Zsófia
Barnag településen működő járóbeteg ellátó rendelők:
Barnag településen működő fekvőbeteg ellátó kórházak:
Barnag településen működő orvosi ügyeletek:
Barnag településen működő templomok:
Barnag község vallási összetétele:
A 2022-es népszámlálás során 121 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (146 fő) 82.88 százaléka. 49 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 40.5 százaléka, a teljes lakosság 33.56 százaléka.24 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 19.83 százaléka, a teljes lakosság 16.44 százaléka.5 fő vallotta magát Görög katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 4.13 százaléka, a teljes lakosság 3.42 százaléka.
12 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 9.92 százaléka, a teljes lakosság 8.22 százaléka.
27 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 22.31 százaléka, a teljes lakosság 18.49 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (121 fő) |
Arány a lakosok között (146 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 49 | 40.5 % | 33.56 % |
| Református | 24 | 19.83 % | 16.44 % |
| Görög katolikus | 5 | 4.13 % | 3.42 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 12 | 9.92 % | 8.22 % |
| Nem nyilatkozott | 27 | 22.31 % | 18.49 % |
A 2011-es népszámlálás során 133 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (146 fő) 91.1 százaléka. 63 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 47.37 százaléka, a teljes lakosság 43.15 százaléka.30 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 22.56 százaléka, a teljes lakosság 20.55 százaléka.
18 fő úgy nyilatkozott, hogy egy valláshoz sem tartozik, ez a nyilatkozók 13.53 százaléka, a teljes lakosság 12.33 százaléka.
18 fő nem nyilatkozott a vallási hovatartozásáról, ez a nyilatkozók 13.53 százaléka, a teljes lakosság 12.33 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (133 fő) |
Arány a lakosok között (146 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 63 | 47.37 % | 43.15 % |
| Református | 30 | 22.56 % | 20.55 % |
| Egy vallásoz sem tartozik | 18 | 13.53 % | 12.33 % |
| Nem nyilatkozott | 18 | 13.53 % | 12.33 % |
A 2001-es népszámlálás során 120 fő nyilatkozott a vallási hovatarozásáról. Ez a lakónépesség (117 fő) 102.56 százaléka. 81 fő vallotta magát Római katolikus valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 67.5 százaléka, a teljes lakosság 69.23 százaléka.35 fő vallotta magát Református valláshoz tartozónak, ez a nyilatkozók 29.17 százaléka, a teljes lakosság 29.91 százaléka.
Nézzük táblázatos formában, részletesen:
| Vallás | Fő |
Arány a válaszadók között (120 fő) |
Arány a lakosok között (117 fő) |
|---|---|---|---|
| Római katolikus | 81 | 67.5 % | 69.23 % |
| Református | 35 | 29.17 % | 29.91 % |
