Báránd - információk, adatok, elérhetőségek

Kutató történészként Báránd település történetének mélyére ásva, a rendelkezésre álló források alapján a következő rövid ismertetőt állítottam össze: Báránd nevét először 1219-ben említi írásos formában a Váradi Regestrum, mint a váradi püspökséghez tartozó birtokot, „Barand” alakban. A középkorban Bihar vármegye részeként több nemesi család is birtokolta, és már ekkor templomos helyiségként tartották számon. A török hódoltság idején a település súlyos károkat szenvedett, többször is elnéptelenedett, és a 17. század elején pusztaként tartották nyilván. Újra benépesülése a 17. században vette kezdetét, ekkor alakult meg jelentős református gyülekezete is. A mai, klasszicista stílusú református temploma a türelmi rendelet után, 1788-ban épült fel, jelezve a közösség megerősödését és stabilitását. A 19. században Báránd agrár jellege erősödött, lakossága gyarapodott, és az 1848-49-es forradalmi eseményekben is részt vett. A 20. század elején a falu vasúti összeköttetést kapott, ami hozzájárult gazdasági fejlődéséhez és közlekedési kapcsolatainak bővítéséhez. A két világháború és az azt követő időszak jelentős társadalmi és gazdasági változásokat hozott Báránd életébe. Napjainkban a település továbbra is őrzi agrár jellegét, miközben folyamatosan fejleszti infrastruktúráját és szolgáltatásait. Történelme során Báránd a Nagy-Sárrét jellegzetes településeként megőrizte sajátos arculatát és erős közösségét.