Bakonycsernye - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja a településen található. . A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak: Balinka, Nagyveleg.

A Bakony keleti peremén fekvő Bakonycsernye története a középkorig nyúlik vissza: a falu első okleveles említése a 14. századból ismert, „Csernye” néven, a csókakői várbirtok falvai között. A török hódoltság idején, a 16–17. században elnéptelenedett, majd a felszabadulást követően a földbirtokosok a 18. században túlnyomórészt felvidéki szlovák (evangélikus) telepesekkel népesítették be újra. A Türelmi rendelet 1781 után az evangélikus közösség intézményei megerősödtek, és a szlovák hagyományok a falu arculatának maradandó részévé váltak. A 19. században az erdőgazdálkodás és a környékbeli uradalmi gazdaságok adták a megélhetést, míg a 20. század első felében a közeli bakonyi bauxit- és szénbányák is munkát biztosítottak a lakosság egy részének. A település neve a Bakony közelségét jelzi; a modern kori közigazgatásban a 20. század elejétől rögzült Bakonycsernyeként. A világháborúk és az államszocializmus évtizedei jelentős társadalmi-gazdasági átalakulást hoztak, de a helyi identitásban a szlovák nemzetiségi gyökerek tovább éltek. A rendszerváltozás óta, 1990-től önálló önkormányzat irányítja a falut, amely ma is a Bakony kapujaként őrzi erdei és bányász múltjának emlékeit.