Babosdöbréte - információk, adatok, elérhetőségek

Az Önkormányzat közös önkormányzati hivatalt tart fenn más településekkel. A hivatal központja Teskánd településen található. A Közös Önkormányzati Hivatalban még az alábbi települések találhatóak:
Böde, Boncodfölde, Dobronhegy, Hottó, Kustánszeg, Németfalu, Salomvár, Teskánd.

A mai Babosdöbréte két, középkori eredetű faluból – Babosdból és Döbrétéből – nőtt össze; mindkettő neve már középkori oklevelekben felbukkan, a zalai dombvidék aprófalvas világának jellegzetes településeiként. A község jelenlegi, egyesített neve a 20. század első felének közigazgatási átalakításai során honosodott meg, amikor Babosd és Döbréte igazgatása egy kézbe került. A török háborúk kora (1541–1699) a környéket is megviselte, a falvak népessége gyakran megfogyatkozott, majd a Rákóczi-szabadságharc után (1703–1711) fokozatos újjáépülés kezdődött. A polgári átalakulás idején, 1848–49-ben a zalai falvak nemzetőrségeihez kötődő élmények és a jobbágyfelszabadítás hoztak fordulatot a helyi paraszti társadalom életében. A községi rendszer modern kereteit a 1871. évi községi törvény szilárdította meg, amelyhez a Babosd–Döbréte térség települései is igazodtak. A trianoni határváltozások (1920) Zala megyét ugyan Magyarországon belül hagyták, de a piacok és útvonalak átrendeződése a kis falvakat is érintette. A második világháború után (1945) földosztás, majd a mezőgazdaság szövetkezetesítése – különösen 1959–1961 között – alakította át a hagyományos gazdálkodást, ami elvándorlást is kiváltott. A rendszerváltást követően (1990) a helyi önkormányzat önállóan képviseli a település érdekeit, és a falusi turizmus, a tájhoz igazodó kistermelés kapott nagyobb szerepet. Mindezek nyomán Babosdöbréte ma is egy csendes zalai dombvidéki község, amely múltjának rétegeire – középkori gyökereire, 19. századi polgárosodására és 20. századi átalakulásaira – építve őrzi falusias karakterét.